Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


6. Halk hétköznapok

2011.03.16

" A nap mindig felragyog az égen, s habár mot csak fakó a fénye, egy napon majd újból ragyogni fog, mint ahogy még senki sem látta" - olvastam az újabb üzenetet.

Valami azt sugja, hogy ez a rengeteg metafora rám vonatkozik. Folyton azt üzengeti az ismeretlen, hogy fakó a fényem, hogy elvesztem, és nem találom akiutat, de mi van, ha nem is akarom?

Butaság, csak dacolni szeretnék vele, hogy ne legyen igaza, de sajnos teljes mértékben igazak szavai. Elvesztem, és már nem kapom a kötelet amibe kapaszkodjak, ami visszaránthat a megszokott hétköznapokba, a nai rutinban, aminek annyira örültem...

Minden reggel kelés után arra gondoltam, hogy dejó lesz majd délbe a számitógép előtt ücsöröni, olvasni szavait, nevetni gyerekes viccein, amik kimértek, és mégis ütösek...

Már nem tehetem meg, már nem várhatok rá... hiába, sosem fog megérkezni.

Egyeten örömöm is elette a fenvaló, vaskarmakkal ragadta el melőlem, hogy a pokol legsötétebb bugyrába számüzzön, és sikerült is ezt elérnie. Habár, tegnap sikerült kicsit felvidulnom, de ezt csakis Shikinek köszönhetem. Sikerült kicsit kizökkentenie a szürke mindennapokból, mondhatom életet lehelt belém jelenléte. Nem mondta, de érzem, hogy nagy veszteséget szenedett ő is, ezért is tudj együttérezni ilyen szinten velem. Kiváncsi vagyok, hogy ő mit rejteget, mit titkol előlem. Talán egy napon majd megbizik annyira bennem, hogy megnyiljon nekem, elmerje mondani minden baját, de érzem,h ogy ez a pillanat nem most lesz.

Komás fejjel kelek ki az ágyamból, majd a fürdőbe vesuem az irányt. Kissé idegesit, hogy az üzenetek regel hétorakor már érkeznek, de azért mégis boldogsággal tölt el a gondolat, hogy számitok valakinek, hogy gondol rám valaki. Tegnap mikor hazaérkeztem átértékeltem az egész ügyet, és mivel ezek nem fenyegető üzenetek, úgy döntöttem, hogy telefonom újból aktivvá teszem. Nem csalódtam, reggel meg is érkezett az üzenet, enek örültem.

A naphoz hasonlitott - mosolyogtam. - "egy napon majd újból ragyogni fog, mint ahogy még senki sem látta." - igen, kétségkivül ragyogni fogok, mert ennek igy kell lennie.

Nagyon szerettem Tigat, sőt, mondhatom azt is, hogy ő volt a nagy Ő, de már nincs értelme. Minden fiúban őt keresem majd, minden férfiban, őt keresem majd, mindenkiben őt keresem majd. Tudom, érzem... senki sem ér fel vele, de nincs mit tenem ellene. A sors egy olyan válaszút elé állitott engem, amelyen elbukhatok. Másképp fogalmazva, két szék között a földön ébredek fel. Nem akarom elfeledni őt, és nem is menne, még akkor sem, ha agyoncsapnának egy hütővel. Miért is feledném? Csupán azért, mert szeretem, s mert sajnos elvesztettem? Nem, nem akarom, és nem is fogom. Emlékét szivem legvirágzóbb tájékán örzöm majd, hogy eggyé válhasson a természettel, amit olyannyira imádott.

Gyorsan elvégeztem reggeli teendőim, majd lekászálódtam a konyhába reggelizni. Némi zabpehely, kicsi tej, és kész is van a fincsi reggeli. Néhány pillanat alatt magamba lapátoltam a kaját, majd rohantam is a napaliba a tv elé. Zenét halgattam volna, valami lassüt, szivhez szólót, ami aláfesthetné érzelmeim. Az egyik zenecsatornára ketintva kérésem teljesül, felcsendült egy halk dallam, és egy szivszóritó szöveg.

 

"So many words for the broken heart
It's hard to see in the crimson love
So hard to breathe
Walk with me and maybe

Nights of light so soon become
Wild and free I can feel the sun
Our every wish will be done
They tell me

Show me the meaning of being lonely
Is this the feeling I need to walk with?
Tell me why I can't be there where you are
There's something missin' in my heart
. "

Csak halgattam, némán, szótlanul, eggyé válva a zenével. Igen, talán ez a zeneszám illik mostani lelkiállapotomhoz....

"Life goes on as it never ends
Eyes of stone observe the trends
They never say forever gaze

If only guilty roads to an endless love
(Endless love)
There's no control, are you with me now?
Your every wish will be done, they tell me

Show me the meaning of being lonely
Is this the feeling I need to walk with?
Tell me why I can't be there where you are
There's something missin' in my heart

There's no where to run, I have no place to go
Surrender my heart, body and soul
How can it be you're asking me to feel
Things you never show

You are missing in my heart
Tell me why I can't be there where you are

Show me the meaning of being lonely
Is this the feeling I need to walk with?
Tell me why I can't be there where you are
There's something missin' in my heart
. "

Vége, és mégis, mintha sosem lenne olyan, hogy vég. Dallama most is viszhangzik fülemben, sorai agyamban vadul rohangálnak : "You are missing in my heart". Igen, igy van. Hiányzik, iszonyatosan... de nem adhatom fel. Nem tehetem ezt vele, sosem bocsájtaná meg. Elhagyott, mert ennek igy kellet lennie, de nekem nem kell őt követnem, most nem... még nem.

Fél óra mulva, miután meguntam a Tv-zést, lomhán keltem fel a kanapéról, majd a szobámba siettem. Alig értem fel, megszólalt a csengő, majd hallotam, ahogy az ajtó becsapódik.

- Izumi! - kiált fel bátyám.

- Igen - válaszólok, majd kilépek a lépcsőig. - Tessék?

- Téged keresnek! - válaszolja, majd elindul a konyha felé. Ne csodálkozatok má no, rengeteget eszik ez a hustorony. Gyorsan lemásztam a lépcsökön, hogy találkozhassak a látógatómmal, aki nem volt más, mint Shiki. Örültem neki, fene tudja mi okból, örültem neki.

- Csingiling? - kérdezte mosolyogva.

- Mi? - nem értettem miről beszél.

- A pizsid - mutatott felém.

- Jah, igen... - pirongtam, hisz mégiscsak pizsiben feszitek egy fiú előtt. - Bocsi, csak még nem volt idöm átöltözni, nemrég keltem fel - magyarázkodtam.

- Álomszúszék - vigyorgott. - No, de nem lényeg. Sipirc, gyorsan öltözz fel.

- He? - néztem rá kérdően. - Te csak ne parancsolj nekem! - válaszoltam "kérésére" szemtelenül, csipőretett kezekkel.

- Légyszi - probálkozott újra.

- Ha elmondod, hogy hova ez a sietség - replikáztam.

- Sétálni megyünk - adta az egyértelmű választ.

Nem ellenkeztem, gyorsan elmentem és átcseréltem a Csingilinges pazsimet, valami kényelmes öltözékre, aztán már szaladtam is le Shikihez. Sokáig sétálgattunk, aztán egyzser csak egy kis tisztáson találtam magam. Ismerös volt a hely nekem, nagyon... Taiga. Igen, ővele rengetegszer kijártunk ide kiskorunkban, habár akkor még csak barátok voltunk. Milyen érdekes a barátság... egy lépés, és szerelem születik belőle. - mosolyogtam kissé csiszolatlan kifejezésemen.

Jó volt újra itt lenni, ahol minden békés és nyugodt. Tökéletes harmonia, paradicsom - mondhatnám. Nélküle már ennek a helynek is értéke fakult, már nem lelem boldogságom benne, pedig egykoron ez volt az a hely, ahol szívem hazára talált. Shiki látván szótlanságom, faggatozni kezdett, és úgyszíntén. Rengeteg apróságot tudtam eg róla, mint például, hogy miért szereti a csemege kukoricát, meg a nyugati kajákat. Hot dog, Hamburger, spaghetti. Nem rosz étkek, csak károsak a zservezetre nézve, de ha ő szereti mérgezni magát, csak nyugodtan.

A napot fagyizá zárta, majd ki ki ment a saját utjára. Fáradt voltam és némiképp boldog. A rengeteg szürke gondolatok között, a rengeteg emlék, amelyek ma tárultak fel előttem, mosolyt csaltak arcomra. Ráadásul Shikinek is sokat köszönhetek. Akaratlanul is arra a helyre terelt, amely rengeteg boldog emléket öriz. Rengeteget agyaltam volna, hálálkodtam volna a fenvalónak, hogy utamba terelte Shikit, hogy némi boldogságot megengedett nekem is, azonban egy újabb beérkező üzenet miatt ez abbamaradt.

" Néha a kihült csillag is felragyog az égen,

s habár fénye nem jut tul messzire,

belopja magát az emberek szívébe.

Keresztút állt előtted, s ráléptél a helyes útra,

csak erő kell, s kitartás, s akkor lelked megnyughat.

Fényed ha fakó is, ragyog az égen,

s majd egyszer tova száll... a messzeségbe. "

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

hali

(haku16, 2011.03.17 13:56)

Örülök, hogy tetszett ez a rész is. Kicsit megkinlódtam vele, de végül úgy érzem, nem is lett annyira pocsék, mint hittem. Az idézetek mind saját gyártmányok, kivéve persze a zeneszöveget, ami az egyik kedvenc dalom szövege: Bacstreet boys- Show me the meaning of being lonely.
Köszi a kritikád, szió :)

Hali

(Andie, 2011.03.16 20:48)

Nagyon jól sikerült ez a rész is. Nagyon tetszenek benne a kis idézeteid. Ügyi. :)