Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Beavatási szertartás az Akatsuki kecóban

2011.04.19

 

 
Itachi
 
Kedves nevetni vágyó társaság. Sajnálatos modon lekéstétek a beavatási szertartást, ami eléggé huzosnak bizonyult, de végül gondoltam megkönyörülök rajtatok, és elmesélem nektek az elejétől a végéig az akatsuki módra készült bemutatkozást.
 
A megbeszélés után mindenki ment a saját dolgára. Többieket agyonruháztam elfoglaltsággal, én meg szépen letelepedtem a Tv elé, hogy végignézhessem a kedvenc sorozataim. Uncsi. Uncsi. És megint uncsi! Hogy a csába lehet valami ennyire nyálas, romantikus és ÉRZELGÖS?
 
Na jó, ez csak egy költői kérdés volt ismét. Már megszokhatnátok végre...
 
Szóval, miután sikeresen végiguntam három kedvenc sorozatom, keletlenül kapcsoltam ki a készüléket, majd még annal kelletlenebbül álltam fel a kényelmes kanapéról.
Itt az idő. Nem részeletezem, tudjátok jól, hogy melyik idő.
 
Sorba vettem a hálószóbákat, szóltam, hogy fél óra mulva minden készen kell legyen, különben begözölök. A fél óra le is telt, drága társaim, akiket én annyira imádok - motyogom ironikusan.- már végeztek is az előkészületekkel, így kezdödhetett a buli.
 
Sasuke még mindig a szobájába tartózkodott Sakurával együtt, de ezen nem is csodálkoztam. Sokat tökéletlenkedhet, tekintettel arra, hogy eddig még nem volt köze a női nemhez. Hogy honnan tudom? Multkor árulta el nekem - vigyorgom önelégülten.
 
Hidan, Kakuzu és Deidara azon nyomban masiroztak is le, a többiekért azonban még várnunk kellett. Persze az időt sikerült addig jól elütnünk. Hidan barátunk elszórakoztatott minket a csipős vicceivel. Nos, íme, itt egy kis részlet a negyed órából, amiben megállás nélkül hangzottak el a durvábbnál durvább viccek.
 
- Mi az abszolút lehetetlen? - szólal meg jópár csendben töltött perc után.
- Hm? - kérdi kiváncsian Dei.
- Hímvesszőből kosarat fonni - válaszolja Hidan kaján vigyoral a pofáján, miközben a többiek savanyú képet vágnak, maga a gondolatától, hogy milyen fájdalmas is lehet ez a művelet.
- És mi van, ha mégis sikerül? - jelenik meg Tobi, aki, mint mindig, megint mosolyog. Hatásszünet, majd Hidan újból megszólal.
- Lesz egy fasza kosarad...
Kitör a röhögőgörcs. A napalit kacagásuk fülsértő zaja tölti be, majd mikor végre lecsillapodnak, idióta barátom egy újabb viccbe kezd, ami kérdezz-felelek tipusú.
- De azt tudjátok, hogy ki az abszolút hülye?
- Na ki? - kérdet rá a szöszi, akinek kezdett kissé gyanus lenni, hogy ez egy szökés vicc lesz. Hidan amúgy gyakran etett minket szökenős vicceivel, így jogos a gyanúskodása.
- Aki bemegy egy régiségkereskedésbe, és megkérdezi, hogy van-e valami újdonság - válaszolja Hidan röhögve.
- Ez jó - dünyögi Kakuzu. - és ismerek is egy szöszkét, aki képes lenne azt megtenni - vihog tovább.
- Persze, hogy persze - morgolodik Deidei, feláll a kanapéról, majd csak a bejárati ajtó csattanó zaja bizonyítja azt, hogy ezelőtt egy pillanattal itt volt. Jól kihozták a sodrából szegény barbiet - vigyorgtam.
Nagy nehezen, negyed óra röhögés után szíveskedtek leérkezni a többiek is, így végre elindulhatott a játék. Kezdetben kiosztottuk a munkát, s majd nekiláttunk előkészítenni a terepet. Fáradalmasnak igérkezett ez az egész, de végül hamar meglettünk mindennel, így kezdődhetett a móka.
 
- Dei - szólítottam meg a szöszkét. - Kerítsd elé a Hebit és hozd ki őket a kertbe.
- Igen is, főnök - mormolta kelletlenül, majd viharzott volna is el, ha Pein hisztérikus hangja nem tartja vissza.
- Kit nevezel főnöknek, te giliszta. Szöke idióta, barbi, teh.... hát nem tudzs egy kis tiszteletet? - kérdezte immár könnyes szemekkel.
 
Komolyan mondom, hogy nem tudom miként került ez a csávó bele a történetünkbe. Tisztára, mintha egy latin-amerikai szapanoperából tévedt volna közénk. Oh, Te amo - képzelem el fönököm egy ilyen nevetséges szituációban, mire felfordul a gyomrom. Bleah, hánynom kell... jön a vuk. Csak rá gondolva is förtelmes, de kész, térjünk át inkább az érdekesebb részekre.
Szóval, ott tartottam, hogy a fönököm hisztérikusan rászolt szegény Deideire, majd végül elbögte magát. Deidara fütyet hányva e jelenetnek, tette a dolgát. Tíz percen belül elénk varázsolta, na jó előkerítette, merthát ugye nem Roxfortban vagyunk, a Hebit. Ajkaimon egy gunyos mosoly játszadozott, majd végül kezembe vettem a dolgok menetét.
 
- Miért hivattál bátyó? - kérdezte naiv kis öcsikém. Mindjárt megtudod - gondoltam sejtewlmesen mosolyogva.
- Beavatás! - válaszóltam tömören, mire ő továbbra is csak értetlenül meredt rám.
- Mi van? - kérdezte vöröske. - Beavatás? Ti most komolyan ezért hivatatok ki, ebbe a kibaszott hidegbe, hogy beavassatok?
- Mit örjöngsz csajszi? Nem tetszik valami? - kérdeztem ördögien vigyorogva, mire megállt benne a szufla. - Nos, én is így gondoltam. Öcsi, készülj fel. Ez a nap emlékezetes lesz a számodra, és nem csak azért, mert ma vesztetted el a szüzességedet, hanem azért, mert egy olyan élményben részesítünk benneteket, hogy az sosem fogjátok elfelejteni - hadartqam egy szuszra, majd a régi akatsukisokkal együtt kezdtem el gonoszul kacagni.
- Ha ha ha. Marha vicces vagy Itachi. Még egy viccet sem tudsz elmondani rendesen, erre te átakarsz baszni engem? Komolyan mondom, mintha valamiféle paródiába csöpentem volna bele - morogja unottan, majd eliszkolni készül, azonban Tobi az utját állja. - Áj már félre, kertitörpe - mordul rá, majd kikerülva őt, visszasétál, illyetve csak sétálna a kecóba, ha meg nem állítanám érveimmel.
- Öcsi, ha igazán akatsukis tag akarsz lenni, át kell esned a beavatáson. Enélkül szó sem lehet róla. Ahyod ezt megtagadod, így a fönök parancsait is megtagadhatod. Nincs szükségünk olyan csajszikra, akik nem tudvak kicsit szófogadóak lenni - vigyorgok rá diadalmasan, majd hátat fordítok neki, és elindulok a szökőkut felé.
- Zsarolni probálsz most? Hát ezt sem hittem volna rólad. Legyen, végigcsinálom ezt a baszást, aztán megyek. Vár az aszony az ágyba - sóhajt lemondóan, majd közelebb merészkedik.
- Nos, ha senkinek sincs semmien elenvetése, illetve kérdése, akkor akár kezdhetünk is. Jöljön hát az első próba - ejtem ki a szavakat vigyorogva, majd kiállok a kiváncsi tömeg elé, és belekezdek az első feladat kiosztásához. - A szomszédaink tyukjai rendszerint átmásznak a kerítés alatt a területünkre, és mindent összepiszkolnak. Az első feladatotok tehát nem más, mint azok a rohadt tyukok elrablása, majd valamiféle technikával megölitek, megtakarítsátok, hogy majd hólnap Konan legyen miból huslevest fözzön. Sporoljunk emberek. Jó munkát!
- Ennyi? Tyukot lopni? Miféle tréfa ez? - szörnyülködik takonyúrfi, névszerint Suigetsu.
- Túl könnyűnek találod a feladatot? Ne aggódj, cseppet sem lesz az - mosolygok rá gunyosan, majd ismertetem vele az utolsó információt is a feladattal kapcsolatban. - Jah, elfelejtettem említeni, hogy a szomszéd nagy kutya rajongó. Van neki, vagy húsz, és nemmellesleg mind imádják a frishúst. Sok sikert, lánykák - kacsintottam rájuk, majd intettem Kisaménak, hogy indítsa el a kamerát.
Mondanom sem kell, hogy a könnyőnek tünt feladatot két órájukba telt teljesíteni, és csak alig. Az akatsukisok feltelepedtünk a kerítésre, és onnan figyeltük végig a Hebi bodogtalankodását. No, kezdem az elejéről. Nagy kényemesen átmásztak a kerítésen, és lassan a tyúkketrec felé vették az irányt, mintha othon járkálnának.
 
Természetesen, annak ellenére, hogy emlékeztettem őket a kuytaveszélyről, semmibe vették figyelmeztetésemet, így a vöröske feneke egy mély harapással gazdagodott. Komolyan mondom, azt hittem behalok, mikor elkezdett nyávogni, hogy az ő tökéletes segge most, hogy fog kinézni, de végül takonyúrfi egy jól irányzott bal egyenessel elhalgatatta. A kuytákat pedig öcsém intézte el a chidorival. Hát igen. Első fogás: Sültkutya. Végül elérkeztek a tyukol elé, majd rámolták is volna ki, de ekkor úgymond elszabadult a pokol. Vöröske kinyította az ol ajtaját, mire a tyukok mind kirepültek, szó szerint. Ezután nefélj röhögés. Azt hittem kidölök, amikor öcsém a tyukok után kezdett el szaladni, majd nagyokat káromkodott, mikor egy-egy megszökött előle ő pedig hasra vágta magát. Mondanom sem kell, hogy mindene tyukszaros lett, tizstára úgy nézett ki, mint akit végigkövetnek az öserdőn, és menekülnie kell. No, de mindezek közül nem ez a rész volt a legvicesebb, hanem az, amikor a Hebi leült tyukot tépni. Már mindannyiunknak folytak a könyeink, de az estének még messze volt a vége.
 
- Nos, az első probát teljesítetétek, azonban vajon amásodikkal mi lesz? Azt is jól fogjátok teljesíteni, vagy megfutamodtok? - kéerdeztem vigyoirogva.
- Ne légy így elszálva magadtól Itachi. Nyugodj meg, ezt majd duplán visszakapod - fenyegetőzött öcsém.
- Ezt nem most beszéljük meg. Szóval, a második próba. Első sorban, most két csoportba oszlik a társaság. Sasuke te Suigetsuval teljesíted a második probát, míg Juugo Karinnal.
- Ez nem fair - nyavalygott vöröske. - Én akartam menni Sasuke-kunnal.
- Bocs, de nem akartam éppen ennyire kitolni az öcsémmel, majd legközelebb. - nyugtatom a felháborodott lányt. - Szóval, Kisame készülj, mindjárt indultok, Zetsu te is.
- Rendben - válaszol haverom, míg Zetsu csak halkan bolínt.
- Szóval, ketes csapat! - nézek vöröske felé. - Ti az Aranyrózsa nevezetű gyogyszertát kapjátok. Célotok, egy doboz gumi és egy terhességi teszt megszerzése, tisztességes úton. Jah, és mindeközben egy boldog házaspárként kell viselkednetek. Jó munkát! - kacsintok rájuk.
- Hogy micsoda? - förmed rám vöröske.
- Talán süket vagy, paradicsom? - kérdem vissza ugyanazon hangnemben.
- Te meg vagy örűlve... - sóhajtja.
- Régi nóta - legyintek, majd utjukra engedem.
- Ezt beszoptátok - vigyorog Suigetsu.
- Ácsi ácsi - nyugtatom le. - Várj sorodra, még nem kaptad ki a feladatodat - vigyorgok rá önelégülten, majd megadom a kegyelemdőfést. - Szóval, tiétek a Hulló csillag gyogyszertár. Ugyancsak egy boldog párt kell eljátszanotok, és mindeközben, úgyancsak tisztességes uton, egy tubus sikosított kell beszereznetek. Sok szerencsét öcsi! - adom ki az utasításokat, majd utnak engedem a két döbbent fiút.
 
A csapattal követjük öket, természetesen ketté oszlunk, s míg én, Kisame, barbie, papirmalac és a fönök Sasukéékat kukoljuk, addig a többiek vöröskéjéket mentek el meglesni.
Éjjel- nappali kis gyogyszertár teli emberekkel, öcsémék beállnak a sor végére. Mikor egy újabb vevő érkezik, illedelmesen maguk elé engedik azt, többszöri alkalommal. Végül, megürül a patika és ők kerülnek a sor elejére. Mire takonyúrfi mondaná, hogy mit ohajt, egy újabb vásárlőseger érkezik a gyogszertárba, akiket még az este folyamán értesítettünk, hogy ma éjjel leárazások lesznek itt. Míg öcsémék kinlodnak odaát, a mi kics csapatunk már fuldokol a nevetéstől, sőt, merem állítani, hogy a könnyeink is folnyak már a kintól, nekem legalábbis.
 
Mikor végre megunják az egészet, pipacsvörösen, egymás kezét markolászva, takonyúrfi kinyögi, hogy mit akar. Az idős vásárlók nagy szemekkel merednek rájuk, míg öcsémék mégjobban elpirulnak szégyenükben. Leteszik a pénzt az elárúsító elé, elveszik a tubust, s már menekülnek is kifelé. Mielőtt azonban kiérnének, egy fiatal lányka barátnöjével való beszélgetésének egy részlete megütti öcsém, és saját fülemet is.
 
- Oh, de kár, hogy buzi. Pedig tökjól néz ki!
 
Bumm. Öcsémnek elborul az agya, majd mérgesen elkiálltja magát, hogy: Nem vagyok buzi bazd meg!
Hát hölgyeim, és uraim, ez a nap nem csak az ő számára, hanem az én számomra is emlékezetes marad. Talán még őnöknek is.
Ezután takonyúrfi alig tuda megállítani, hogy nehogy valami hülyeséget kövessen el, majd visszatértek a kecónkba. A pásik páros hamar elintézte a feladatát. Karin bement a gyogyszertárba, majd mindenkit kiüzött onnan, azzal a dumával, hogy közveszélyes bűnöző az elárusító, majd végül megvették a gumit és a terhességi tesztet, és azzal ők is visszaiszkoltak a szerény kis házunkba.
Az utolsó feladat egyedi volt, mindenki egyedül dolgozott. A cél az volt, hogy megtalálják a kincsesládát amiben különféle dijak vannak. Természetesen a ládát mélyen az erdőben rejtettük el, a felé vezető bejárható utakat pedig teletüzdeltük csapdákkal. Mire a Hebisek előkerültek, már alig volt tiszta részük. Tyukpiszok, száradt vér, nameg iszonyúan büzlöttek. Hogy mitől? Nos, útjukat éppen egy borz lakása felé tereltük, akinek valószínűleg nem tetszett a betólakódok pofája, így kicsit szagosította őket.
 
- Hát télleg szar dolog, egy borzzal találkozni - motyogtam nagy komolyan, majd végül elröhögtem magam. Aztán végül mindannyian elmentünk lepihenni, kivéve a négy büzbombát, akik tilalmat kaptak a fönöktől, miszerint nem tehetik be a lábukat a kecóba addig, amig nem szelőztek ki eléggé.
Ime, ez volt a beavatás, tudom, így leírva nem hat annyira nevetségesnek, mintha például egy kis videót néznétek végig, én azonban nagyot mulattam a négyesünk kinlódásán.
 
Sayonara, majd legközelebb mesélek kicsit izgisebb dolgokról is. Talán. - kacsint.

akatsuki.jpg

hebi-sasuke-shippuden-chibi.png

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nagyon tetszet!

(sakura, 2015.08.21 16:33)

Nagyon tetszet ez a rèsz!
Fèlek megfüladok a röhögèstöl!
Már vagy egy órája röhögök! Apámèk meg nèznek: Enek mi baja van?
Na szóval tetszet ez a rèsz!!!!

It was good ^^

(D3VON, 2011.05.06 21:59)

Hi!
It was a very good chapter, I laugh a lot...
We are waiting for the next chapter, so good luck ^^

Re: It was good ^^

(haku16, 2011.05.06 22:10)

I will hurry whit the next chapter, but i don't promise nothing... I hope that you will like the follow chapter. I will write it for you tomorow :P
By ^^

KLulu

(Anna , 2011.05.06 20:20)

Szia, jó volt ez a rész is, sok sikert a továbbiakban:)

Re: KLulu

(haku16, 2011.05.06 20:50)

Orulok, hogy tetszet. A folyti is majd talan nemsokara jon...
Szio ^^

Gitta

(Brigitta, 2011.04.26 10:43)

szIA, NAGYON jó lett;)
Elképzeltem Sasukét és Suigetsut együtt :)) XD
Grat:) 'S Jó munkát a folytihoz!!

Re: Gitta

(haku16, 2011.04.26 12:23)

Nos, ennek orulok ^^ Majd igyekezek a folytival, most azonban meg nem igerek semmit. Mikor kesz van feltoltom :)
Szio^^

Cica

(Csilla, 2011.04.19 13:01)

Helló! Nagyon jót nevettem ezen a részen is!!! Ez kárpótolta a késést:X Várom a folytit....:D

Re: Cica

(haku16, 2011.04.23 03:25)

Ezen tul tobbe nem igerek semmit. Amikor eglesz egy fejezet, fel is toltom:D remelem igy megfelel majd mindenkinek :D