Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


13. Annál több I. rész

2011.01.26

Sakura

Nagyon fura álmom volt. Sasuke karjai közt hevertem az ágyon, majd elaludtam és elégé kinos helyzetbe hoztam szegényt. Az érdekes csak az volt, hogy miútán viszatértem a valóságba, Sasukéval találtam szembe magam, aki mosolyogva meredt rám.
- Jó reggelt csipkerózsika - cukkol.
- Hé, ez miféle üdvözlés? Am mit keresel itt? - kérdem nagy szemeket meresztve.
- Kihagy az agyad? Bár nem is vagy szöke, vagy ti lányok agyilag mind nullát értek? - kérdi szagatotam, mivelhogy drága haverom röhögni kezd saját beszolásán.
- Hm, nem, nem hagy ki az agyam, csak takaritást végzett. Ami fontos vot elraktározta, a többi ment a kukába! - zárom le a vitánkat mire vendégem lecsilapódik.
- Persze, ám tudod, elégé kényelmetlen volt alvómacidnak lenni, azt híttem megfolytasz, annyira szorítotál! - ecseteli a helyzetet, majd megint vigyorogni kezd. Most komolyan, mi van? Na jó, hol a kandikamera?
- Még mit nem? Méghogy én ölelgetlek álmomba, na persze! - szörnyülködöm, majd hogy szavaim erősítsem legyintek egyet.
- De ám, annyira szoritotal, hogy kénytelen voltam meleted maradni jóideig, és még azt a részt is elkaptam, amikor súttogni kezdted a nevem. Olyan édes volt - cukkolt tovább.
- Na jó, most azonnal fejezd be, vagy úgy felrúglak, mint a bolond gombát! - fenyegettem, mire ő befejezte a nevetgélést.
- És azt, hogy szoktad? - kérdi még mindig vigyorogva.
- Megmutassam? - kérdem tőle egy ördögi vigyor kiséretében, mire ő végre lecsilapodik.
- Kösz, inkább kihagynám. Mára elég az újdonságokból! - gesztikulál hevesen.
- Nos, akkor rendben van. A fiúkat hazavíték a batyaim, vagy még itt vannak? - érdeklődöm vendégemtől.
- Hidan már legalább fél órája hazavítte őket, igaz, ő még nem tért vissza - magyaraz lelkesen.
- Oh, érte nem kell aggódni. Csak épp azzal a csajjal próbál komolyabb kapcsolatot kialakítani, akit liciskóra óta imád - vigyorgok.
- Olyan rég? Te jóég! Hát azért már én se lennék olyan béna a helyében, pedig nemsokat értek a női szívhez - bologat hevesen.
- No, es mit csinálnál te a helyében? - gonoszkodom.
- Hm, jó kérdés. Nos, talán egy romantikus film, amit ugyan unnék, de lagalább nem kell majd kétfelé koncentrálnom, figyelhetném két órán keresztül csak őt. Vagy egy ebéd a természetben, ahol senki sem zavar - elmélkedik eléggé hosszasan.
- Hm, méghogy nem értesz a  női szívhez. Szívesen elmennék egy ilyen randira, vallami azt súgja, hogy nem unatkoznék - mosolygok rá.
- Nos, majd szolok Naruto barátodnak, hogy vigyen el egy ilyen randira, és akkor biztosan nem fogsz unatkozni - válaszól egyszerűen, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne. Mármint no, nem tudom, hogy két fiú közt mi a szokás, mármint, hogy ilyen könnyen paszolják egymásnak a csajokat, vagy csupán csak sértegetni akar ezzel Sasuke, de nagyon rosszul esnek szavai.
- No, akkor már inkább mennék egy ebbel, mint vele - vágom rá hírtelenjibe.
- Hm, inkább rá se kérdek, hogy miért, mert tudom már rá a választ - vigyorog a képembe megint.
- Na jó Uchiha, inkább hagyuk a francba ezt, és terjünk a  lényegre. Nem tudod, bátyamék vacsiztak már, vagy nekiláthatok nyugisan vacsit készíteni? - terelem a szót az előbbi témánkról.
- Nem, még nem vacsoráztak. Valami rámenlevesről álmodoztak mindketten. Csaknem azt tervezted ma vacsira? - kérdez lelkesen.
- De, csak ugye nem volt se időm, se kedvem hozzá, az én két idióta bátyam miatt - felelek szomorúan.
- Azért ugye már jobban vagy? - kérdi ő is kissé halkabban, tekintetel léve gyaszos hangulatomra.
- Igen, kicsit már jobb, bár sosem lesz kellemes számomra ez a nap. Még akkor sem, ha Joe Jonas kérné meg a kezem ezen a napon. - probálom viccesre fogni az egész dolgot.
- Nehogy azt mond, hogy az olyan felfuvalkodott rock sztárokra buksz! - szörnyülködik vendégem.
- Neked már semmit sem lehet mondani, mindent féreértesz! - ingatom fejem tiltakozás képpen.
- Jol van na! Ha én azt mondanám, hogy lefeküdtem Ashley Tisdale-el, akkor, hogy reagálnál? - néz rám vigyorogva.
- Elröhögném magam azon, hogy milyen beképzelt vagy. Méghogy Ashley Tisdale, na ne röhögtes. Még a halál se nézne rád - röhögöm el magam, mire ő csak grimaszolni kezd nekem. Vicces egy figura, azt megkell jegyeznem, és annak ellenére, hogy ezt mondtam, igen is jóképű fiú, csak az a hülye modora ne lenne.
- Igazán jolesett a dícséret! - ironizál.
- Megint megsértödsz? - kérdem pimaszul, válasz azomban nem érkezik. - Úgy látszik igen. Na jó, Uchiha Sasuke, nőj már föl!
- Te kéne, nem én. Én már rég felnöttem, mindenféle képpen! - duzzog drága barátom.
- Persze, föleg agyilag. Mikor megszülettél akkora volt mint egy mandula, most akar egy diö! - folytatom tovább a boszantását, mire egy puha párnát kapok ajándékként az arcomba furodni. De "jólelkű" haverom van.
- Na áj csak meg, te, felfuvalkodott Uchiha! - nézek rá szikrákat szóró tekintettel, majd felfegyverkezek és lövök is. A "töltény" szerencsére célba talál, igy sikerül megtántorítanom áldozatom, aki hevesen tiltakozik a "játékunk" ellen.
Míg hevesen játszunk elgondolkodom, hogy mennyire más, mint a többi fiúk. Jóképű, kedves, nem romból mikor dühös, képes akár napokat is eltölteni a társaságomba, anélkül, hogy elvárna tölem, hogy valami disznóságot tegyek vele. Duzzog mint egy kisfiú, és örül, mikor kiengesztelik, nem haragtartó, és...
Na áljunk meg egy kicsit. Miota beszélek én ilyen szépen erről a majom Uchiháról? Folyton piszkál, olyansmiket állit, amiknek semmlyien alapjuk nincs. Méghogy ölelgettem álmomban, meg hogy a nevét súttogtam. Na persze, mindjárt azt mondja, hogy én vagyok Terence Hill, én meg hülyén be is veszem, annak ellenére, hogy tudom, lány vagyok, és nem egy hetven éves vénember. És mégis, neki ezt is elhinném, tudja a fene miért. Csak egyszerűen nem annak az embernek nézem, aki képes a szemembe hazúdni, nincs ahoz annyi mersze.
Annyira elgondolkodtam, hogy észre sem vettem, támadom az ágyra döntöt és engem figyelt. Minden egyes pilantásom, minden egyes mozdulatom, lélegzetvételem, majd eldölt meletem, fejét jobb karjára támasztotta, és úgy figyelt tovább. Igéző tekintete enyémet kereste, míg én éreztem, majd elsülyedek zavaromban. Éreztem arcom kipirúl, s kacagni kezdtem ahogy elképzeltem, hogy is nézhetek most ki:"Ni ni, ott egy paradicsom!"
Hát igen, viccesnek tűnik, de semmikép sem az. Én piroslok, mint télen a karácsonyfa, ő meg csak bámul, mint borjú az új kapút. Na mi van? Épp ennyire szép lennék?
Míg én itt jópofizom, vendégem egyre csak közeledik arcom felé, majd szemembe néz. Látva zavarodottságom, nem hátrál meg, csak változtat, szerintem, az eredeti tervén, igy jutalmul egy cuppanosat kapok tőle az arcomra, majd nevetni kezdett.
- Na mi van? Csak nem azt hitted, hogy megcsokolnálak? - meredt rám, míg ajkai szélén egy kaján mosoly bujkált.
- Mi van? Túl sokat képzelsz magadról! - dühöngöm, majd újból előszedem a töltényeket, és támadásba lendülök. Jó ideig még a szobámba harcolunk egymás ellen, mad üjból odáig jutottunk, hogy egymást bamuljuk. Sasuke csillogó tekintete elkábított, és már csak azt észleltem, ahogy újból csoklópást kisérel meg.

 

A mappában található képek előnézete Fény a sötétben

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Tök jó lettXD

(GabCrash, 2011.03.29 21:27)

Na, végre megint megtaláltam az oldalad [egyszer már összefutottam vele, csak nem tudom, hogy hol, szóval mindegy]. Amúgy tök jó fejezet.:D
Amúgy, nem tudom, hogy fel-e ismertél az AFS-ről. [Egy hét az Akatsukinál :D]. Jó, inkább befogom, mert már túl sokat írtam :D.

Re: Tök jó lettXD

(haku16, 2011.03.30 14:14)

Hali!
Nos, igen, rád emlékszem, a töridre pedig nem tudom, hogy helyesen-e, ami rémlik az az, hogy Kakuzu, meg Deidara bankot rabolnak, meg Konant megölik, és mesélnm még tovább, csak nem akarok jóbban beégni, ha netán nem ez lenne a te történeted. Nos, ha kritikát irtam neked, akkor mindenkeppen tetszett a történeted.:D Örülö, hogy rátaláltál az oldalamra, és, hogy jóknak találod az irásaim. :)
Szió